Belső Máni

A Belső Máni a Peloponészosz félsziget középső ujjának Areopolitól délre eső része. A környéken fellelhető kőből épült házak tornyok, szabályos kis várak a lakóházai. “Fővárosa” a keskeny kis utcákkal felszabdalt, kb. 1000 állandó lakossal rendelkező Areopoli.

Areopoli

Aeropoli egy kedves kisváros, vagy inkább falu, olyan 1000 lakossal. Nevét valószínűleg a mitológiai Arészről, a háború istenéről kapta.

A török időkben itt egy bég uralkodott, aki a felérendelt pasának tartozott számadással. A törökök ezt a vad területet sohasem tudták meghódítani. Így a helyi bég olyan személy volt, akit az ottaniak is elfogadtak. Az utolsó ilyen bég volt Petros Mavromihalis, azaz Petrobey.

Petros Mavromihalis bég

A főtéren áll Petros bég büszke szobra. Nagyhatalmú családja évszázadok óta élt ezen a területen.

Ő volt az, aki egyesítette a Máni klánjait és 1821-ben felkelést indított a Peloponészosz félszigeten a több évszázados török megszállás ellen. Annak ellenére, hogy a törökök őt nevezték ki a terület bégjének.

Támogatta a független Görögország első államfőjét, Joannisz Kapodisztriaszt. Később aztán nem értett egyet annak oroszbarát politikájával, mire börtönbe vetették. Ahogy ez már szokás volt a maniótáknál, fiai bosszúból lelőtték az államfőt Nafplio városában.

Belső Máni körút

A Belső Máni Areopolitól egészen a világ végéig tart. Legalábbis addig, ami az ókorban világ végének számított. Autóval indultunk a klasszikus Máni-körútra, ahol minden fontosat végig lehet járni néhány óra alatt. Majdnem. Mert olyan soha nincs, hogy mindent láttunk. Persze a megállók miatt ez egy egész napos túra.

Gerolimenas

Gerolimenas egy pici halászfalu egy kis öbölben.

Valamikor, amikor még nem volt ilyen kiépített úthálózat, mint manapság és nehézkes volt egyáltalán ide eljutni, ebbe a kikötőbe érkeztek az áruk a Belső Máni ellátására.

Még megmaradt néhány raktár abból az időből, amikor ebből a kikötőből szállították az árukat a Belső Máni nehezebben elérhető területeire.

Vathia

Festői kis település a romjaival együtt, tipikus Máni-építészettel. Valamikor kalózok tanyája volt. A 17. században még 20 család lakta, de a klánok közötti folytonos viszálykodás miatt a lakosság egyre csak fogyott. Így aztán 1979-re már csak 11 lakója maradt.

Különleges építészeti értéke miatt 1976 óta műemlékvédelem alatt áll. Egyes épületeket szállodákká, panziókká alakították. Így a kép vegyes, szépen felújított épület mellett romos, elhagyott otthhonok állnak.

Bár lehetett hajdanán

Ma már csak néhány lakótoronyban laknak, a 2011-es népszámlálás szerint 33 lakossal büszkélkedhet. A kis romfalu a hegy tetején sok látogatót vonz. Olyanokat, akik szeretnek csavarogni a régi épületek között és nem tudnak betelni a rengeteg fotómotívummal.

Marmari

Igazából csak egy szép homokstrand, néhány ház, egy hotel gyönyörű terasszal. Ahol bármeddig el lehet mélázni az élet dolgairól a tengert szemlélve. Néhány falatka, egy kávé vagy egy ouzó mellett.

Tenaro, vagy Matapan fok – a világ vége

Az ókorban a közeli barlangba képzelték a világ végét, ahol a Hádész, az Alvilág egyik bejárata volt. Kerberosz, a háromfejű óriási kutya őrizte. Bárkit beengedett az Alvilágba, de ki már senkit, csak keveseknek sikerült túljárni az eszén. Orpheusznak sikerült líra játékával és énekével eltrelni a figyelmét, amikor feleségét, Euridikét visszahozta az Alvilágból.

A világ végére egy körülbelül 4 km-es sétával lehet eljutni a parkolóból, ahol egy 19. századi világítótorony vár. Ez a fok a görög szárazföld legdélibb pontja.

Itt valamikor település volt
Világítótorony a világ végén

Vissza a világ végéről

A visszaút kis falvakon, öblökön át vezet. Itt már nem álltunk meg mindenhol, Flomochori és Váta falvakon csak áthajtottunk. Talán ennyi elég is egy napra.

Lagia templomtornya
Porto Kagio
Lagia

Még egy jó kis korai vacsora Kotronas kis kikötőjében, aztán irány a haza a várunkba.

A túra térképen

A Mániról úgy általában itt :

Scroll to Top