A Belső Máni a Peloponészosz félsziget középső ujjának Areopolitól délre eső része. A környéken fellelhető kőből épült házak tornyok, szabályos kis várak a lakóházai. „Fővárosa” a keskeny kis utcákkal felszabdalt, kb. 1000 állandó lakossal rendelkező Areopoli. Areopoli Aeropoli egy kedves kisváros, vagy inkább falu, olyan 1000 lakossal. Nevét valószínűleg a mitológiai Arészről, a háború istenéről […]
A vad Máni – kalózok, vendetta, lakótornyos minivárak világa A Máni, pontosabban a Belső Máni (Μέσα Μάνη) a Peloponnészosz félsziget három ujjának középsője. Magas hegyek vágják el a félsziget többi részétől, a Taigetosz láncolatai. Lakói a manióták, a spártaiak leszármazottjainak tartják magukat. Büszkék, szabadok és kiszámíthatatlanok – legalábbis ez terjedt el róluk. Soha semmilyen hatalom
Peloponészosz félsziget – Máni Read More »
Dimbes-dombos, 15 km-es túra Karteradosból kiindulva. Nem túl fárasztó, viszont változatos, érdekes. A túra első szakasza városias, persze mindig a kráter szélén halad lélegzetelállító kilátással a kalderára. Sziklába vájt lakóházak, hotelek, éttermek alattunk, felettünk. Aztán Imerovigli után gyérülnek a házak, végül kilométerekre meg is szűnnek, szinte csak természet van. Néha egy-egy kis fehér kápolna bukkan
Túra a sziget északi csücskébe Read More »
Séta egy képeskönyvben Oia [Ia] kedves kis település, magas sziklaszirtről néz le a kráterre Szantorini északi csücskén. Állandó lakosa igazán nem sok van, olyan 1200 körül a hozzá tartozó mélyebben fekvő kikötővel és kisebb településekkel együtt. Thirasia, a szemben fekvő sziget is ide tartozik közigazgatásilag összes 319 lakosával. De ez igazán csak télen látszik, amilyen
Szantorini leglátogatottabb települése, Oia Read More »
Profitisz Iliász hegy és kolostor Szerpentinút vezet a Iliász, vagy Illés próféta hegyére, amely 567 m tengerszint feletti magasságával Szantorini legmagasabb kiemelkedése, már messziről látható. Fent van egy radarállomás, oda már belépni tilos. Ezen kívül egy kolostor, melyet 1711-ben Gavriel és Joachim szerzetesek kezdtek építeni. Fénykorában, 1880-ig 10-20 szerzetes lakta, ma már csak 5. A
Profitisz Iliász hegy és ókori Thira Szantorini szigetén Read More »
Bronzkori város Szantorini szigetén Akrotiri, a bronzkori városvirágzásának egy hatalmas vulkánkitörés vetett véget, az olaszországi Pompeji városhoz hasonlóan. A fejlett kultúra hirtelen elpusztult, amikor az i.e. 16. században az egész sziget pokollá változott. Folyékony magma, lávahamu és rengeteg kő, kavics repült a levegőbe, hogy utána 60 cm vastagon befedje a szigetet. A két- és háromemeletes
Vasárnap hajókirándulásra indultunk, 6 órás útra fizettünk be. Nagyszerű ötlet volt, csak rajtunk kívül még több száz más Szantorini-látogatónak jutott eszébe, szóval nem voltunk egyedül. Valószínűleg mindegy, melyik napra tervezzük, a turistáknak nincs vasárnap vagy hétköznap. Firából a régi kikötőből indult a hajó, természetesen késve. Szinte egyszerre érkezett 3 hajó (3-féle hajókirándulást kínált a szervező
Hajókirándulás a kaldera szigeteire Read More »
Szantorini kék ajtós és ablakkeretes hófehér házairól, kék kupolás ortodox templomairól nagyon sok szép kép kereng mindenhol, sokan azonosítják Görögországgal, pedig csak egy kis része annak. Az egész Szantorini-mániát a helyszínen lehet megérteni, csak a házak között járkálva érezhető, hogy a hangulat felülmúlja a legszebb fotókat is. Turistaszezonban szabályosan ellepik a látogatók, a luxushajók és
Szantorini és fővárosa Fira Read More »
Szantorini a Kikládok leghíresebb szigete, fehér-kék csodája, melynek impozáns természeti szépsége, hangulatos architektúrája, híres naplementéje és nem kevésbé gyönyörű napfelkeltéje már a fotók, filmek láttára megbolondítja az ember szívét. Ide nem ért el a görög válság, ide mindig is özönlöttek a látogatók az egész világról, naplementét nézni, esküvőt tartani. Ázsiai körökben különösen népszerű, sokan eljönnek
Szantorini – megérkezés Read More »
Psarades bájos kis falucska a Nagy-Prespa-tó partján. Kb. 60 lakosa van, de több szállodája és tavernája is. Turisták is szívesen látogatják, más tájakról érkezők vagy gyerekcsoportok. Magyar vonatkozása is van, a polgárháború borzalmai idején 1948-ban több gyereket menekítettek innen Magyarországra. Az Egri Görög Kisebbségi Önkormányzat egyik alapítója, Dr. Pancsosz Jorgosz is itt született, innen került
Psarades – iciri-piciri falucska a Preszpa-tónál Read More »