Barbarossa Frigyes palotája – Kaiserpfalz
I. Frigyes, közismertebben Barbarossa, vagy Rőtszakállú Frigyes császár 1184 körül építtette a gigantikus építményt. A császári palota impozáns romjai még ma is jellemzik Kaiserswerth városképét, mint a régmúlt idők emlékművét.
A középkorban az uralkodók nem egy fővárosból, hanem lóról uralkodtak. A palota funkciója elsősorban az uralkodó és kísérete átmeneti elhelyezése volt. A „Werth” ófelnémet nyelven szigetet jelent. A Rajna közepén egy ilyen szigeten kapott helyet az egykori frank királyi udvar, amelyet kezdetben a Száli-ház császárai palotaegyüttessé bővítettek.
1062-ben ez a császári palota volt a legendás „Kaiserswerthi királyrablás” színhelye: a kölni érsek, Anno a hajójára csábította az akkor még kiskorú, 12 éves IV. Henrik királyt, hogy kivonja anyja befolyása alól és maga nevelje fel. Ennek az lett a következménye, hogy Henrik egyházhoz fűződő kapcsolata ettől kezdve megosztott volt. Későbbi Canossa-járása közmondásossá vált. Kanosszát járni annyit jelent, mint bűnbánatot mutatni, megalázkodni.
Magyar vonatkozás: IV. Henrik idejében, 1058-ban békét kötöttek Magyarországgal, melynek megpecsételéseként jegyezték el a gyermek király nővérét, Juditot a magyar trónörökössel, Salamonnal.
A Stauf-házi I. Frigyes ezután a rajnai vámot a holland Tiel városból Kaiserswerthbe helyezte át 1174-ben, és ezzel elindította Kaiserswerth virágkorát. Frigyes a Száli-ház uralkodóinak palotáját erőddé alakíttatta át, amely akkoriban szinte bevehetetlen volt. Jól megválasztották a helyszínt, innen mindkét oldalról belátható a Rajna, és itt találkozott két régi kereskedelmi út is.
A többször ostromlott és újra felépített palota eseménydús történelmet élt át a következő években. Végül 1702-ben, a spanyol örökösödési háború során felrobbantották, a következő két évszázadban kőbányaként szolgált. Ma ingyenesen látogatható.
