Látogatás Wenckheim grófnőnél

Jókedvű buszos kirándulásra indultunk – a pandémia után (vagy még alatt?) először. Remélhetőleg ez már egyfajta vírusbúcsúztató kirándulás és soha többé nem lesz vele dolgunk.

Dévaványa

Első állomásunk Dévaványa volt. A település neve onnan ered, hogy a valamikor itt élt szláv népek az Iván név becenevét adták a településnek, így lett Ványa. A honfoglaló magyarok megtartották ezt. A török hódoltság után kapta a déva előtagot, ami a díván, azaz tanács szóból eredeztethető.

A 15. században Luxemburgi Zsigmod Heves vármegyéhez csatolta. Így történhetett, hogy az 1848-as forradalom idején Dévaványán tartották a megyegyűlést, ugyanis ide menekültek Egerből a vármegye hivatalnokai.

Ez így is maradt egészen 1876-ig, amikor is Dévaványa a közigazgatásilag akkor kialakított. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye része lett.

Szabadkígyós

Utunk fénypontja a szabadkígyósi grófi kastély volt. Imádom a kastélyokat, valahogy egy romantikus illúziót testesítenek meg. Azért nem szeretnék cserélni a valaha itt élőkkel, a modern kor technikai vívmányairól én nem szeretnék lemondani. De mégis… néha egy kis időutazás jót tenne a lelkemnek, a kíváncsiságomnak. Csak úgy belekukkantani, hogy éltek régi idők gazdagjai, milyen hangulat lehetett egy bálban egy ilyen kastélyban, mit csináltak hétköznap, amikor számunkra végtelen ideig tartott akárcsak a fővárosba is eljutni. Na persze csak ha biztos lenne, hogy minden további nélkül visszajöhetek a saját koromba. Visszatérve aztán megállapítani, milyen jó is nekünk!

A kastélyról

Az egész környék a Wenckheim család birtoka volt, a múltban különféleképpen megosztották az örökösök között, majd egy házassággal ismét egyesült.

A kastélyt Wenckheim Krisztina építtette a férjével, Wenckheim Frigyessel. A kor divatos építésze, Ybl Miklós neoreneszánsz stílusban tervezte meg a kastélyt Krisztina iránymutatásai szerint 1875-ben. A reformkor minden technikai vívmánya benne van, a maga korában modernebb felszerelése volt, minta a parlamentnek. Hőlégbefúvásos fűtés, folyóvizes fürdőszoba, vízöblítéses wc, gázlámpák, amihez a gázt egy saját “gázházban” fejlesztették..

Wenckheim Krisztina

Krisztina a közeli régi kastélyban nőtt fel. Édesapja egy különc öregúr volt,, Wenckheim József Antal. Két házasság után sem volt örököse. Így aztán amikor súlyos beteg lett, a pénzéhes rokonság, különösen unokatestvére, Károly igencsak áccsingózótt az örökségre. Antal Józsefnek viszont eszében sem volt meghalni. Felgyógyult és újra megnősült, feleségül vette kulcsárnőjének lányát, azaz harmadszorra is egy polgárlányt. Az esküvőre a Károly gróf hatlovas hintóval egy fekete koporsót küldetett, hogy ez kell már neki, nem fiatal feleség. Ez a jelenet ihlette a kortárs írót, Jókai Mórt a legendás magyar nábob, Kárpáthy János alakjának megalkotására.

A legenda szerint igaz szerelemmel szerették egymást. A nagy korkülönbség természetesen mindenféle pletykák táptalaja lett, amikor megszületett kislányuk. Nem sokáig élvezhették a családi örömöket, a fiatal feleség 4 hónappal a szülés után meghalt. Krisztina édesapja is távozott néhány évvel később az élők sorából. 3 évesen lett a leggazdagabb árva. Apja még életében gondoskodott róla, hogy a birtokot halála után is jól kezeljék, a lányának pedig jó gyámja legyen.

A sors fintora, hogy Krisztina pont annak a Károly grófnak a fiába szeretett bele, aki apjának a fekete koporsót küldte. Boldog házasságban éltek, 7 gyerekük született.

Krisztina történetéről Bauer Barbara írt egy nagyon kedves regényt “A leggazdagabb árva” címen. Amolyan jókais, szép romantikus regény. Leírja Krisztina jellemét, hogyan neveltek belőle úrinőt. Ír a korabeli szokásokról, Ferenc József és Erzsébet koronázásáról, amelyen Krisztina személyesen részt vett, mivel Sisi palotahölgye volt. Szerepel benne Jókai Mór és Lieb Mihály, akiből később Munkácsy Mihály festő lett.

A kastély szuvenírboltjában vettem a könyvet, így aztán még sokáig megmaradt a kastély adta szép reformkori illúzió.