A 11 ezres lakosú Nafplio (Ναύπλιο, Ανάπλι) Görögország egyik legszebb, leghangulatosabb kisvárosa, tele élettel. Nevét Poszeidon isten egyik fiáról, Naupliusról kapta, a helybéliek szeretettel inkább Anapli-nak nevezik, mert ez költőibb.
Az ókorban Argos város kikötőjeként szolgált. A bizánci időkben és a XI. században fejlődött jelentős kereskedelmi központtá. A XIII. század elejétől különböző hódítók foglalták el, frankok, velenceiek, majd rövid török megszállás után ismét velenceiek. Az óváros a velenceiek uralma alatt alakult ki, akik jó szokásukhoz híven a tengertől is hódítottak el területeket. A XVIII. sz. elején ismét török kézre került, ekkor kezdett veszíteni jelentőségéből, mert a pasa székhelyét más városba helyezték.
Gyors fejlődése 1822-ben indult, amikor görögök foglalták vissza, néhány év múlva ide érkezett hajóval Görögország első államelnöke és az ország fővárosa lett, majd az ország első koronás főjének, Ottó királynak is székhelye volt.
A főváros Athénba helyezésével elveszítette jelentőségét, kedves vidéki kisváros jellegét azonban megtartotta.
Hazai és külföldi turisták körében nagyon kedvelt. Nem ok nélkül, órákig el lehet bóklászni a hangulatos, szűk utcákon, elegáns üzletek és turistagiccsek között, múzeumokat, műemlékeket látogatva. Közben megpihenni a part menti kávéházak egyikében – ahol a székek, ill. ma már inkább kényelmes fotelek kivétel nélkül a tenger felé fordítva állnak – innen nagyszerű kilátás nyílik a tengerből kiemelkedő helyes kis Bourtzi erődre.
