Múzeumváros Melnik – homokpiramisok, vörösborok

Bulgária legisebb városa Melnik (Мелник) kb. 280 lakossal – még Szarvaskőnél is kevesebben laknak ott! Néhány napos pihenőre Görögországból hazafelé kis kitérővel kiválóan alkalmas ez a grandiózus kulissza előtt fekvő műemlékvédett pici város. Igazán megéri a városban időzni és legalább egyszer túrázni a környező hegyekben.

Na de miért város ilyen kevés lakóval? Történelmi jelentősége miatt, hagyományból.

Kezdetben trákok lakták a vidéket (Spartakus is trák volt!), szlávok csak a VI. század óta lakják. A Bizánci és a Bolgár Birodalom marakodott a területen évszázadokon át. A XIII. században hercegség központja volt, a XIV-től a XIX. század végéig pedig az Oszmán Birodalom része.

Felvirágzott a dohány- és bortermelés, görög kereskedők szállították a jó melniki vörösbort egész Európába. A XIX. században még Bulgária egyik legnagyobb városa volt 22.000 lakossal. Hanyatlása azonban a század közlekedésének fejlődése miatt feltartóztathatatlan volt, ugyanis a fő közlekedési utaktól távol esik.

A balkáni háborúk után a görög lakosságot kitelepítették, a határt lezárták, így a kereskedelem a közeli Égei tenger irányába megszűnt, a bolgár piacok pedig távol voltak.

1969-ben múzeumvárossá nyilvánították, bevételi forrásai a turizmusból, dohány- és borkereskedelemből származnak. Winston Churchill is nagyon szerette a kiváló melniki vörösbort, évente állítólag 500 litert rendelt belőle.

Piramisok homokkőből

Érdekes természeti jelenség a környezet, magasra törő, esővíz által alakított homokkő tornyok a Pirin hegység délnyugati oldalán. Melnik és Rozsen kolostora között találhatóak, közöttük járkálva tiszteletreméltóak, megmászhatatlanok, helyenként félelmetesek.

Itt található mindez, rajta a túrával: