Mit esznek-isznak Frankfurtban?

Enni-inni, társaságban lenni mindenhol szeretnek az emberek, ez a hesseni népi bölcsesség is erre utal: „Was Gudes, des is iwwehaupt viel besser als was Schlechtes. Und liwwer eftersch emol zuviel als dauernd zu wenig!” Nagyon szabad fordításban: Valami jó, az egyáltalán, sokkal jobb, mint valami rossz. És inkább gyakrabban túl sokat, mint folyamatosan túl keveset.

Világszerte ismert és alig ismert ételek-italok Frankfurtból és Hessen tartományból, kinek-kinek ízlése és hangulata szerint kedveltek, vagy éppen utálatosak.

Bethmännchen

Marcipános, finom frankfurti édesség, ma leginkább karácsony előtt szokás, de eredetileg egy hétköznapi délutáni teázásra készült.

1840 körül Moritz von Bethmann bankár francia szakácsa készítette 4 mandulával. Aztán család egyik fia meghalt, azóta csak három mandulát tesznek rá.

Elkészítése

  • 25 dkg marcipánmassza
  • 8 dkg porcukor
  • 4 dkg liszt
  • 1 tojásfehérje
  • 6,5 dkg őrölt mandula
  • zsír

Díszítéshez:

  • 5 dkg egész mandula
  • 1 tojássárgája
  • 1 evőkanál víz

A marcipánmasszát összegyúrjuk a porcukorral, liszttel, tojásfehérjével és az őrölt mandulával. Kis golyókat formázunk és kizsírozott sütőformára tesszük. A héjától megtisztított egész mandulát kettéválasztjuk és minden golyóra három fél mandulát nyomunk. A tojássárgáját elkeverjük a vízzel és a golyókat ezzel megkenjük. Kb. 150 °C-on 15 percig sütjük.

Handkäs mit Musik – „Kézisajt” zenével

Szótár szerint a Handkäse = gomolya. Nem tudom, kinézetre teljesen más. Érett korában ez egy opálos sajt, már nem fehér a közepe. Azért kézisajt, mert maréknyi adagokat készítenek a sajtmasszából. Frankfurti hagyományos elkészítése szerint a jó érett Mainzi sajtot („dorsch un dorsch dorsch”) marináddal öntik le majd borsot őrölnek rá. A zenéért a hagyma felelős, amit az emésztési folyamat során okoz. Ezt ellensúlyozandó lehet rá köménymagot is szórni.

A marinád összetevői 12 dkg sajthoz:

2 evőkanál ecet (5%-os), 1 evőkanál víz, 1 evőkanál olaj, 1 hagyma, frissen őrölt bors

Ezt a sajtot hagyományosan csak késsel eszik, villa nélkül. Egy darab sajtot vajaskenyérre helyeznek, a késsel rátolják a „zenét” és harapják.

Frankfurter grüne Soße – Frankfurti zöld mártás

A zöld mártáshoz legalább hétféle zöld összetevő szükséges. Szükség esetén lehet kevesebből is, de akkor már nem frankfurti zöld mártás. Az összetevők variálhatók, ki mit szeret, ill. talál. A frankfurti piacon, de élelmiszerboltokban is kapható Grüne Soße egységcsomag.

Ezekből 2,5 dkg kell: metélőhagyma, petrezselyem, turbolya, zsázsa, sóska, borágó, mogyoróhagyma

Ezekből 1 dkg: tárkony, kapor, borsikafű

Szükséges még 3 keménytojás, só, 3 evőkanál borecet, 2,5 dl olaj

A zöldnövényeket megmossuk és apróra vágjuk. Sóból, ecetből és olajból marinádot készítünk és összekeverjük a felvágott zöldnövényekkel. A legegyszerűbben keménytojáshoz, főtt krumplihoz kínálják, de fel lehet turbózni sültekkel, vagy hallal.

Frankfurti virsli

Világhírű virsli a frankfurti, a vékony juhbélbe töltött, órákig hidegen füstölt virsli. Csak disznóhúsból készült, mert a frankfurti henteseknek 1864-in csak egyféle húst volt szabad feldolgozni. Johann Georg Lahner Frankfurtból elszármazott hentes a 19. század elején már Bécsben készített Frankfurti recept alapján virslit, de ott szabad volt marha- és disznóhús keverékét is feldolgozni, így keletkezett a Wiener. Nem szabad főzni, a forró vízben kell melegíteni 8 percig, különben felreped.

Ebbelwoi – almabor

Az ételeket legjobb almaborral leöblíteni, amit Bembel nevű kancsóból töltögetnek. Az almabort szódával hígítják. 

Nagy Károly idejéből származik egy dokumentum, amely szerint ezen a környéken egyes emberek képesek voltak megrészegítő italt készíteni. Az azonban biztos, hogy a környéken élők nem csak Nagy Károly óta voltak nyitottak alkoholos italok fogyasztására. Almaborszerű italt már a germánok is készítettek, a rómaiak pedig elterjesztették a Rajna-vidéken a bortermesztés kultúráját. Az almabor akkor indult hódító útjára, amikor 1501-ben a Frankfurt magisztrátusa megtiltotta az új szőlő telepítését. Csökkent a borkínálat, drágább lett a bor. Ha nem szőlőből, akkor almából – gondolták leleményes elmék. Egy sachsenhauseni kertész 1648-ban kapta meg az első hivatalos kimérési engedélyt almaborra. Az épületre akasztott zöld koszorúval jelezte, hogy itt almabort mérnek. Innentől kezdve megállíthatatlan volt az almabor felemelkedése, főleg miután hozzáértők rájöttek, hogy az almabor minden pohár elfogyasztása után egyre finomabb. Népi hiedelmek szerint minden nyavalyára jó, a gyomornak, reumára, köszvényre, szénalázra, sőt, még kolera ellen is jó.

Scroll to Top